A versenyen 28 nemzet több száz sportolója vett részt több korosztályban. Szombaton az egyéni, vasárnap a csapat küzdelmekben voltunk érdekeltek.
A kiemelt EFC U14-es versenyszámban a hölgyek kezdtek legkorábban, de nem a legfrissebben… A 77 induló között ott voltak lányaink, Blanka, Flóra, Lili és Míra. Már a csoportküzdelmek során döcögött a szekér, sok 1 tusos vereség csúszott be, amire meg kell találnunk a magyarázatot, mert a technikai tudásunk, küzdőszellemünk alapján ezek nagyobbik részét nekünk kellett volna behúzni. A következmény, hogy már a 32 közé jutásért is magasan rangsorolt ellenfeleket kaptak a lányok, akiktől szoros vereségeket szenvedtünk, így lett végül:
- Darabos Flóra 34.
- Tamás Lili 35.
- Iván Blanka 38.
- Matécsa-Sergyán Mira 59.
Ennél sokkal jobbak vagyunk!!!
Az ebéd elfogyasztásakor még 52 fiú bízott benne, hogy este ő állhat a dobogó legfelső fokára az U15-ös férfiak küzdelmei végén, köztük Sali Dáviddal és Szentirmai Istvánnal. Dávid hamar elkapta a fonalat, a passzégyűjteményt sikerült egy asszóba sűríteni, (becsületére váljék, így is legyőzte 5-4-re török riválisát), így hibátlan csoportkört abszolvált. Istinél váltakoztak a bravúrtusok és az edzőhajhullató megoldások, de a 3 győzelmét nem kell megmagyarázni. István a 16-ért előbb 15-6-ra verte 13. helyen rangsorolt hazai ellenfelét, majd 15-9-ra kapott ki olasz riválisától. Dávid viszonylag könnyebb ágon küzdhetett azért, hogy visszavágjon Weisz Máténak a hódmezővásárhelyi vereségért és jusson a 4 közé. Két győzelmével eljutott az ajtóig, de a küszöbben megbotlott és József Atillázott (A HETEDIK lett). Máté aztán meg sem állt a házidöntőig, ahol Szabó Danitól szenvedett szoros vereséget. Jó mulattság, férfimunka volt!
Az U14-es fiúk 16:30-as kezdése és 97 fős induló létszáma hosszú éjszakát vetített előre, melybe belevágott Nagy Balázs is. Bazsi 4-2 vel végzett a csoportjában, ami nem tűnt rossz előjelnek. A horvát ranglistát vezető ellenfele ezúttal még nagy falatnak bizonyult a 32 közé jutásért, s lett 36. Lehetett volna hosszabb is az az éjszaka…
A vasárnapi női U14-es csapatversenynek 13 egység vágott neki. A két magyar induló közül a 6. helyen kiemelve, Magyarországot képviselve vágtunk bele a küzdelmekbe. A 8-ért 45-15-re vertünk egy brit egységet, majd szenvedtünk egy általam vártnál simább vereséget a 4 közé jutásért az egyik olasz csapattól (3 olasz egység jutott a 4 közé). Európa Olaszországon kívüli részének a becsületét a másik magyar csapat védte meg, mely 45-43-as vereséget szenvedett a döntőben és lett ezüstérmes, míg nekünk a hatodik hellyel kellett beérnünk.
Összességében nem volt rossz ez a verseny, de magunkat csapnánk be, ha nem látnánk be, hogy ez a pohár most inkább maradt félig üres. Nem csüggedünk, tükröt tartottak hibáinknak, melyek kijavításán dolgozni kell és fogunk is.
Köszönjük MINDEN szülőnek a hihetetlen precíz háttérmunkát, Barbinak és Artemonnak a helyi segítséget, a gyerekeknek meg hogy vannak és ilyen nagyszerű közösséget alkotnak. Ebben kétség kívül mi vagyunk a legjobbak.
Hajrá ZVE!
(Pataki Zoltán írása)